Franken talpas monitor

Szétszedés, méricskélés, vizsgálódás... De semmi. Se kép, se hang. Akkor irány a kuka, gondoltam szomorúan.
NA DE! Hát az nem úgy van. Mentsük ami menthető, jó lesz az még valamire, legrosszabb esetben eladjuk.
HDD: jó még, RAM: kincset ér, proci: valamire jó lesz (igen, létezik laptopba foglalatos processzor, ha valakit érdekelne), billentyűzet: egy gomb már húzza a lábát, de hátha megveszi valaki (nem vette meg senki), wifi kártya: valamibe csak jó lesz (volt lehetősége jónak lenni valamibe, és nem volt jó bele), alaplap: kuka, burkolat: kuka, monitor: jó kérdés, nem lehet bekurblizni valahogy?
További szétszedés következett, hogy az LCD panelt kiszabadítsam a műanyag keret fogságából, és hogy valaminemű cikkszámot találjak tajta.
Meg is lett a cikkszám, ebay-en találódott is vezérlő hozzá, hosszas várakozás után meg is érkezett.


Ezt a kombót webszervernek neveztem és a monitort sosem használtam hozzá...
Majd lett másik webszerver. A Raspberry jóval később, de leköltözött róla és a monitor használatlanul porosodott.
Messze volt, nem tudtam elolvasni mi van rajta, a vezérlő furán kezelei a színeket, olyan hamisak, ráadásul a háttérvilágítást se lehet rajta állítani, és a szemem nem szereti ha közvetlenül egy derítőernyőbe bámulok a korom sötétszobában... Némiképp segíttet rajta, hogy adtam neki lábat és közelebb került hozzám.


